"Benned minden olyan amilyen lenni akarok a szabadságod természetesen jön
Benned minden boldogságot rezonál most nem fogom beérni kevesebbel
Add nekem az összes békéd és boldogságod
Minden ami benned van, fájdítja az irigységem a te lelked nem tud semmit se utálni
Benned mindent olyan könnyű szeretni fentről figyelnek téged
Add nekem az összes békéd és boldogságod"
Először is ezt be akartam másolni, mert szeretem ezt a dalt... aki tud angolul, és ismer egy bizonyos csapatot, akkor tudja már is kiknek is a száma. Még a Firka boxban is benne van! (Phoka-Mósómedve-Alice-Réka nem ér súgni xD Amúgy a fordítást neki tessék köszönni, mert én lusta disznó vagyok, na meg neki gyorsabban is megy ez a fordítósdi.)
Tehát... szeressük nagyon.
Másrészt... ma néhány jelről akarok írni. Nem, nem a világvége jeleiről, sőt arról sem, hogy feltevésem szerint nem leszek négyes kémiából évvégén, de még arról a jelről se, hogy Loki fanatikus lettem a Rúnajelek után... itt most másról van szó.
Például... mit szűrsz le abból, ha blogod nagy része, pontosabban bejegyzéseid 90%-a a szerepjátékról szól? Azaz karakteredről, a jövendőbeli játéklehetőségekről, a nyafogásról, hogy "A fene egye meg XY nem akarja összehozatni karimmal a kariját...", és hasonló... na mit? Hogy függő vagy, és nincs normális életed, vagy csak egyszerűen unalmas.
Nem tudom, melyik stádium lehetett rám jellemző annak idején, mikor egy bizonyos blogot írtam. (Nem, nem a Rosered-et, tisztába vagyok vele, hogy ott is sok minden arról szólt...)
Szerintem azt a blogot igazándiból senki se ismerte, csak egyik ismerősömnek meséltem el, hogy milyen borzalmas dolgokat írogattam abba annak idején. Hajjaj, akkoriban ment a nagy Vampire Fantasy láz, akkoriban minden csak Merovinról, Joelről, és Alexanderről szólt... mostanra csak Merovinnal tartom a kapcsolatot, vele is csak akkor, ha fent látom MSN-en. Vagy akkor se. Szomorú.
Néha visszamerengek, hogy milyen jó volt réged, de aztán rá is jövök, hogy nem kéne. Ami volt, az elmúlt, a jövőmmel kellene foglalkoznom.
Térjünk a másik jelre. Február elsején ellátogattam a közelemben lévő könyvtárba (höh... oda is negyed óra séta -.-), hogy leadjam a nálam lévő könyveket, és újakat kölcsönözzek ki. Épp Stephen King könyvek között válogattam, mikor feltűnt, hogy van néhány Fable is bent, tőle akkoruban még csak az Álomtengert olvastam. Azért tűnt fel a könyv, mert egyszerűen nem tudtam elolvasni a címét... idegesített. Már épp elkezdtem volna beleolvasni, hogy akkor mégis, mi a cím, mikor egy volt osztálytársam apukája feltűnt, beszélgettem egy kicsit vele, és meg is feletkeztem róla, hogy nekem még ott van a kezembe a könyv... csak akkor jutott eszembe, mikor megnéztem a kölcsönzőlistát, hogy én akkor most miket is vettem ki...
Hát, ez a könyv a My Fair Lord volt, egész jó kis történet volt, bár már megint azaz érzésem, mint az álomtengernél, hogy mintha valami hiányozna... bár lehet, hogy ez csak én vagyok. Azon kuncogok magamban, hogy anya azt mondja, hogy mikor olvasta a Tündércsókor (azt hiszem ez a címe), rosszul volt, hogy tele van szexel... nem tudom mennyi van benne, de addig ne mondjon semmit, amíg nem olvasott Merry Grentry-t (tuti rosszul írtam), vagy Anita Blake-et. Ha valaki több szexet ír le, mint azokban a könyvekben... az tuti valami pornót ír.
És jupí, megint beteg lettem. Megint egy izgalmas veszekedést folytathattam le apámmal, hogy "Nem maradhatsz mindig itthon, ha fáj a hajszálad". Hát köszi. Olyan 11 fele megmértem a lázam, 37,5. Meglepődtem én magam is, szerintem már elmúlt, de ki tudja. Hangom viszont nincs, azaz nem szeretek beszélni, mert fáj.
Most Coelho-tól A zarándoklatba kezdtem bele, egyenlőre fura. Sok dolog istenhez kapcsolódik, de van benne egy kis mágikus rész is... de még nagyon az elején vagyok.
És fura... mostanában nem nagyon nézek animeket, és angol/magyar számokat hallgatok. xD Lehet ez másoknak alap, de mostanában kezdek újra rászokni a régi kedvencekre... Muse, Fall Out Boy, mostanában elkezdtem Pál utcai fiúkat hallgatni, meg Ikrem szokott néha számot küldeni, amik általában az mp4-emen landolnak...
Mit írhatnék még? Február 16-17-én nem kell suliba mennem, mert tanári továbbképzés... tehát, ha a doki most kiír egy hétre, akkor 8-tól 17-ig szórakozhatok. De anyám is jön velem a dokihoz, ezért meglehet, csütörtökön máris élvezhetem a suli berkeit. -.- Nem is tudom, mit akarjak... elvégre be kéne fizetnem 5 ezer forintot olasz útra, és a határidő 15.-e... rá tudom venni néhány osztálytársam, hoigy befizessék, és én majd kifizetem? xD
Meg már lehet jön az új angol tanárunk... kíváncsi vagyok, kit kapunk: egy újat, vagy egy régit... fufú.
Na, legyen ennyi elég, majd írok még, ha lesz ihletem. Pápá.
De te nem csak a szerepjátékról írsz, sőt. A könyvek meg jók, Fable-ben én csak azt nem szeretem, hogy megvannak a maga karaktertípusai, és képtelen azokból kilépni. A nagyszájú hősnő, a megközelíthetetlen pasas, és a többi. Egyébként... Álmok tengere, Tündértánc, Merry Gentry :D
VálaszTörlésMajdnem! xD Nem baj, én is véthetek, főleg lázasan... xD És köszönöm. :)
VálaszTörlésSzerepjáték.. *.* Stephen King... *.* Fable.. *.* Muse.. *.* Sok jó dologról írsz.
VálaszTörlésóó vagy lehet, hogy nem is tündértánc, hanem varázscsók, mert olyan is van. én mindenestül szeretem Fablet, bár amit Fíbsz ír, az igaz, de azért vannak néhol más típusú karakterei is, és már csak a párbeszédek meg a történetek miatt megéri olvasni. :) na mindegy, csak gondoltam ezt megjegyzem, szia Írisz :D
VálaszTörlés