2009. május 31., vasárnap

Váratlan

Pedig úgy döntöttem, csak hónaponta blogolok, de most úgy döntöttem, hogy ezt most leírom, és kész. (Azért hónaponta, mert akkorra talán lesz egy komment, és akkor legalább biztosabb vagyok benne, hogy elolvasta valaki. Jaja, még mindig "kommentkurva" vagyok. xD)
Jó dolog, hogy sokszor MSN-en van 5-6 ablakom, és tudok beszélgetni az emberekkel. Örülök neki, hogy nincs az, mint pár hónappal ezelőtt, hogy folyamatos pangás, ha egy barátnőm nem jött fel, senkivel se beszéltem így maradt az anime nézés, és az azon való filozofálgatás. Oké, jó dolog animet nézni, na de én többre értékelem, ha tudok beszélgetni az emberekkel.
Most is van új ismerős, akivel lehet beszélgetni, meg jó beszélgetni, és örülök is neki, na de ott a bökkenő, hogy az új igazán sose helyettesíti a régit.
Örültem, mikor Amával újra beszélgetni kezdtem, és sikerült leszervezni egy Vampire játékot, és szerencsétlen megismerhetett néhány embert egyik-másik baráti körömből.
El se tudjátok képzelni mennyire örültem neki annak idején, mikor újra beszélgetni kezdtem Zorával. Jó volt, örültem neki, de annak még jobban örültem, mikor valamennyire a magánéletébe is beavatott. Most mégis, mondhatnánk, mi a fenét nyerek vele? És hogy miért bánt az, mikor azt mondják, hogy "inkább nem mesélek, mert biztos untatna". Nos, erre az a válasz, hogy: ha elmondod a másiknak a gondjaidat, akkor az ettől úgy érezheti valamennyire, hogy azért fontos vagy neki. Egy jött-mentnek nem mondod el, ha valami nyomja a lelked, nem? Engem azért bántott mindig is ez... mert lehet, csak azért nem mondja el, mikor rákérdezek, mert nem akar zavarni vele, de nekem ebből csak annyi jön le, hogy mégse tart annyira fontosnak, mint amennyire én őt esetleg. Lehet hülyeség, de én így látom.
Aztán... ott van még a tegnapi nap, mikor lett az a közös beszélgetés... jó volt beszélgetni velük, mintha kicsit nosztalgiáztam volna, és jó volt velük így beszélni, tényleg. Mert valahogy sokakkal már nagyon nem olyan a kapcsolatom, mint régen volt, és... ez rossz. Nem mondom, hogy az ő hibájuk, mert az ilyenekről két ember tehet, meg az is lehet, hogy én láttam bele a dolgokba túl sokat, de ki tudja már? Tegnap örültem a dolgoknak. Remélem még lesz ilyen... mert jó. Lehet semmi se lesz már olyan, mint régen, lehet nem fogom ugyan azt a köteléket érezni, mint akkor, de ha már egy kicsit is közelebb érzem magamhoz azokat az embereket, akik egykor az én megmentőim voltak a mindennapok elől... akkor boldog vagyok. Akkor érdemes reménykednem...

2009. május 18., hétfő

Tengeri - az álmok tengerén

Mit is mondhatnék? Eltelt egy kis idő, mióta nem írtam, és sok dolog történt... jó is, rossz is egyaránt. Hol kezdjem, hogy kezdjem, mit mondjak? Igazából nem tudom. Talán inkább gyorsan letudom a rosszakat, mert akkor jobb lesz a kedvem a bejegyzés végre, hisz akkor a jókat kell csak leírnom. Tehát.

Ugye volt egy érettségi, mikor nekem délután kellett bejárni... hát, írtattak velem egy irodalomdogát, ami szerintem hülye dolog. Ki a fene tud teljesen rákoncentrálni arra a hülye irodalomdogára délután 2-kor, dög melegben, miközben azon jár az eszem, hogy unokatesóm éppen shoppingol valahol, heh? Na mindegy. (Bár a dolgozat négyes lett, én ötöst akartam. Borzasztónak érzem, hogy én eddig mindig is biztos voltam benne, ha fakt akkor irdolaom, ha továbbtanulás, akkor irodalom, és most mégis, töri faktra megyek, mert már nem merek próbálkozni az irodalommal. Fáj egy kicsit. Na mindegy.)
Kémiából eddig két jegyem van. Na mi? Két karó. Oké, félévkor 4-es voltam, és 3 jegyet nem ronthat, de azért ez gáz. (Oké, írtam egy javítót, aminek a kérdéseit nem is értettem - pedig a tankönyvől megtanultam minden hülyeséget. Ma rákérdeztem, a tanár azt mondta, úgy emléksik 3-mas, de lehet rosszabb. Hát köszi.)
Ikrem meg egy barom. Eleve sok volt a hiányzása, és lehutóbb is majdnem kirúgták emiatt, csak akkor meg lehetett beszélni. Csak hogy ő utána csütörtökön hiányzott az első óráról, hétfőn az első kettőről, és akkor már betelt a pohár. A diri azt mondta, menjen be kedden fél 9-re a suliba, és akkor majd megbeszélik, hogyan tovább. Nem ment be. Kirúgták. Most azzal jön, hogy akkor ő majd estin leteszi, és akkor majd dolgozni is fog. Bakker. Az estiért fizetnie is kell, meg minden, na meg... áhh. Idióta. Egy lusta dög, ahogy Szabolcs mondta. Pfffff...
Nyáron le kell tennem a jogsit, mert apám már szinte kötelez a dolgora. Hihetetlenül tudok neki örülni. És persze még ezt is szeretné, ha nyári munkám lenne. Fú. Férjet ne találjak már rögtön, he?
Na meg túl könnyen magamra veszek mindent, és túl könnyen tudom magam hibáztatni a dolgok alakulásáért. Egy ilyen esett miatt történt az, hogy jó ideig képtelen voltam enni (heh, szerintem 16 óra nem evés kicsit sok), és lelkileg is kicsit kivoltam. Túl könnyen elfáradtam, túl könnyen megsértődtem a suliban... már pedig drága osztálytársaimhoz ideg kell.

Nos, folytassuk a jobb hírekkel... hmmmm. xD
Ugye volt egy névnapom. Végre van webkamerám, meg mikrofonos fülhallgatóm, tehát lehet csesztetni Skypeon, meg MSN-en, már aki akar. Eddig egyszer próbáltam ki a webkamerát, azt is ikremmel... pff.
Névnapomra úgy nagy átlagban még pénzt kaptam, és kábé baráti téren egy embertől kaptam ajándékot, de mindegy. Akkor legalább én se strapálom magam, hogy ajándékot vegyek névnapjukra. Na, ez van.
Mégse váltotta be apám azt a hülye ígéretét, hogy csak jogsi után lehet macskám. Most lett egy. Vackornak hívják. Három színű pici cica: vörös, fehér, fekete... na igen, a név kötelez. Bár akkor hívhatnám Tenornak is, mert jó nagy hangja van a kis drágának.
Elméletileg most szombaton néhány baráttal összefutunk és megyün Vampire szerepjátékozni. Na, végre egyszer kipróbálhatom magam, mint játékos. Remélem Ama, addigra kitaláloda a mesét... bár addig nekem csinálnom kellene egy Gangrelt. xD
Pénteken nincs sulim, de helyette a sulimhoz közeli művelődési házban kell dekkolnom. Na sebaj, ezt még túlélem. Ami éltet: se olaszfakt, se irodalom (mert azzal a tanárral kínszenvedés), de matek, se tesi (bár az jó, mert azon én nem csinálok semmit...esetleg törire és bioszra magolnék), se töri (az akkor jó, ha nem felelek, vagy dogát írok), se fizika, se biosz.
Na meg 29-én sulimban gyereknap lesz déltől, így onnantól nincs tanítás. Na de így is... első 4 óra. Pff. És ugye az egy péntek. És le lehet olvasni, mi az első nég órám.. azaz öt. Mert 0. az olaszfakt. Höhe.
Na meg volt egy Animecon is. Hát jó volt, bár most nem volt meg bennem az a láz, ami általában a con előtt van. Hogy fú, con, az életérzés, je. De egy csomó pénzzel mentem, és vettem egy csomó mangát. Tényleg egy csomót. És most direktben felhalmoztam ide őket, hogy tudjak részletezni, hogy miket is.

A lista
  • Rémmetró 3. (sajnos utolsó kötet... de jó volt, bár ez a vége... olyan... neee mááár! Pff... imádtam a főszereplő pasit.
  • Démonnapló 3-4 (Höhe, imádom ezt a történetet. Olyanokat röhögök rajta. A vicces az, hogy nem is tudtam, hogy shounen ai... de nagyon nem tűnik annak, szerintem még azoknak is megéri elolvasni, aki nem szereti a műfajt. Poénos, démonos, szépfiús. Megéri. (; )
  • Angyalok menedéke 2-3-4 (Na jó, erről sokak rossz véleményen vannak. Elvágre a történet kicsit véres, kicsit sötét, kicsit... vérfertőző. Bár ha elvonatkoztatunk, és úgy gondoljuk, hogy a főszereplő pasi, Setsuna, valójában nem is Setsuna, és akkor nyugodtan szeretheti a húgát... de akkor meg nő. Hát pff. Mindegy, szerintem érdekes történet, de én egy degenerált ember vagyok. Eleve, milyen ember az, akit érdekelnek a pszichológiai betegségek? Stocholm-szindróma. Pff. Pedig izgis dolog. ^^)
  • Tarot Cafe 1-7 (Meow, annyira, de annyira akartam ezt a történetet, ééés meg érte! 13 ezer valamennyi helyett 7 ezerért vettem meg mind a hetet. És olyan jó volt... meow. Belial *.* Alecto *.* Ash *.* Aaron *.* - most így belegondolva... mennyi A betűs pasi xD - és a többi egy részig feltűnő karakter... meow. Nagyon tetszett, nagyon megfogott... némelyik dolog ha eszembe jut, kicsit elszomorodom, de... mindent összevetve jó. Mindennek amúgy mondhatni jó a vége. Persze, semmi se lehet tökéletes happy end. A záró hetedik kötet ráhagyja az ember fantáziájára, hogy mi lesz. Bár néhány dolgot megváltoztathatlanul lezár. Ami bánt... áhh... Alecto... Aaron... pff. Talán még annyi bajom lehet, hogy bizonyos pasi karakterek nekem már túl nőiesek. Na de mindegy. A lényeg, hogy egy nap alatt elolvastam mind a 7 részt. Kicsit se függtem tőle, ugyan már, csak még internetezni se jöttem fel, ugyan. Mindent összevetve: aki szereti a fantasy történeteket, a vámpíros-vérfarkasos-sárkánnyá alakuló emberes (azaz tengeris - de erről később)-démonos-tarottos történeteket, fűszerezve szerelmi szállal, kalanddal, és érdekes fordulatokkal, azoknak kifejezetten ajánlom.)
  • Árnybíró 12 (Nos, ennek olvasására még nem tudtam magam rávenni... mert angolba kicsit belenéztem, és a most következő könyvek a fájó múltat fogják feleleveníteni... na mindegy, majd réáveszem magam.)
  • Chrono Crusade 1 (Höhe, ehhez is kell majd egy nagyobb lélegzetvétel. Néha úgy gondolom, hogy nekem csak vidám történeteket kéne olvasnom, mert néha megvisel a dráma. Kivéve, ha én írom. Azt könnyebb feldogozni. Legalábbis nekem. xD)
  • Hellsing 3-4 (Imádott vámpírom, Alucad visszatér, vihí! ^^ Majd ezt is olvassuk...)
  • A víz isten menyasszonya 2 (Háh, ez egy jó törétnet. Mangazinon fent volt anno, csak rág olkvastam, na meg azt hiszem szerettem is a történetet, ezért meg is veszem magyarban is.)
  • You're so cool! 1 - nem magyar címen írom, mert úgy gázul hangzik. Szerintem. Hogy hangzik már... Annyira király vagy! Pff... (Na tehát, nekem nagyon tetszik, izgalmas kis történet, általános szerelmes, bár kicsit másképpen. Ja, és van benne shounen ai rész, de az simán átlapozható, akinek bátja a szemét. Bár a történet úgy is lányoknak van... bár ha drága Livi barátnőmből indulunk ki... ehhe xD)
  • Grimm-mesék 2 (Vihí, imádom ezeket a Grimm mese átíratokat. A Grimm meséket eleve imádom, de így is olyan jók. A Hófehérkáről szóló történeten majdnem könnyeztem egy sort. Szegény édes kis Lámpácska. Pff.)
  • Bukottak holdja (Höhe. Kifejezetten Shounen ai. Hehe. Meg kellett vannem, mert fantasy jellegű. Ennek, és a Tarot Cafe-nak köszönhetően most el kezdett érdekelni ez a bukott angyalos témakör. Pff.)
Okés, még vettem egy nyuszifüles sapkát, meg egy DVD-t, A tneger zúgását, ez hiányzott még a magyarul kiadott Ghibli film gyüjteményemből. Már láttam, de... kellett. Nem a legjobb történet, de nekem tetszett. Bár nálam továbbra is az eddig látott Ghibli filmek közül a Vándorló palota viszi a pálmát. Imádom Howlt. Meow. A francba az összes humors, kedves, jófej hímegyeddel. -.-"

És hogy mi is volt conon? Fél 11-re mentünk oda, szerintem jobb is volt tök simán bejutottunk, gyorsan vásároltunk egy sort, aztán bementünk a nagyterembe AMV-ket nézni, ami szintén jó muri volt. Általában ezek hozzák meg a kedvem egy animehez, most is meghozták egyhez, de nem fogom megnézni, mert rohadt hosszú. Így is meg kéne néznem egy másik anime feltorlódott részeit... ^^"
Egész sokan voltunk szombaton így baráti társaságból... Mitsuko, Anita, Kapos, Dodó, Szandi, és elmentünk Burger Kingbe, ahol Bernivel találkoztunk. Jó volt, a szombati napot nagyon élveztem.
A vasárnap inkább a punnyadásról szólt, Mitsuko mag amúgy mindenki engem csesztetett (de jó, hogy akkor már nem volt ott Kapos, mert akkor ő is csinálta volna), tehát jó volt. Hála a jó égnek nem annyira, hogy elveszítsem a türelmem. Mert az nagyon nem jó. De akkor... a Mekiben láttam egy olyan jóképű Edwardot, hogy majdnem agybajt kaptam. Rohadt életbe, én, és a szőkefélhosszúhajúpasi mániám. Meg úgy általában a szőke hajú pasi. Bakker. Miért érzem magamra igaznak azt a megállapítást, hogy az ember általában olyan társat kares magának, aki hasonlít a szülőjére? (Aha. Apám szőke volt. És humoros ember. És kék a szeme. Vazzeg. Hol lelek én ilyet?! Oké, a kák szem nem lényeg, na de... váhá! xD)
Mindegy, túláltem a vasárnapot is, és nem kellett állatkertbe mennem. Juhé! De leégett kicsit a hátam. Nem juhé. És legyen már nyár. És legyen pénzem a VOLT fesztiválra. És le tudjam tenni a jogsit. 25 nap... és vége... 25...
TÚLÉLÉÉÉS!

Na, a tengerikről akartam dumálni, de elment a kedvem. xD És a hülye billentyűzetem ki is törölte, amit írtam. Uuuuutálom, egy ideje folyamatosan cseszekszik velem. Szemét.
Tehát. Először a Hetvenhét nevezetű novellás kötetben hallottam róluk. Olyan lények ők, olyan emberek, akik sárkánnyá tudnak alakulni. A feladatuk az volt, hogy ők vgyék el a királyok leányait, és csak a leg rátermetebb királyfiaknak adják oda őket. Aztán most a Tarot Cafe-ban tűntek fel olyan emberek, akik sárkánnyá alakultak. De ugye itt eleve sárkánynak hívták őket. Nekem meg az egyik regényemben terveztem egy ilyen karaktert... csak a regény megakadt az első fejezetnél, miuán Mitsuko lefikázta, hogy szerinte Harry Potter, mert hogy vörös szem, és hogy a szereplők vonattal utaznak. Ehh. FIGYELEM! Ezentúl senki kötetében nem jelenhetnek meg a vörös szemek, és a vonatok, mert az Harry Potter koppintás! Megértésüket köszönöm! (Áh, rég volt, de még mindig felhúzom magam a dolgon... -.-")
Na jó, inkább meghallgatom Manson új CD-jét, bár nekem néhol olyan Franz Ferdinand hangzás beütésem van, de lehet én vagyok hót barom. xD
Pápá! ^^