Tudom...

Tudom, a dalt szereted, s nem azt ki dalol
Tudom, az ujjaid köré csavartál
Tudom, bűnt akarsz a bűnös nélkül
Tudom, tudom

Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, az utolsót a sorban mindig fattyúnak tartják
Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, tudom

Tudom, elszabadítasz az ellentmondásban
Tudom, fülig merültem az édes súrlódásban
Tudom, az áldásodért könyörgöm
Tudom, tudom

Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, az utolsót a sorban mindig fattyúnak tartják
Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, tudom

Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, az utolsót a sorban mindig fattyúnak tartják
Tudom, a múlt elér, minél gyorsabban futsz
Tudom, tudom

Nos, ez egy szám szövege, ami amúgy nem magyar. Aki tudja, hogy melyik csapat, és mi szám címe (ami szerintem sejthető... xD) az kap egy pirospontot. ^^ Remek ajánlat mi?
Jelen hangulatomhoz nem illik ez a szám, de tegnap nagyon is illet... bár akkor se igazán az enyémhez. Inkább mondanám azt, hogy egyik karakteremet jutatta eszembe, pontosabban az érzéseket, amiket érezni fog a közeljövőben. Kicsi Yorum... *buksisimi*
Egy másik szám szövegét is berakhattam volna ide, de úgy döntöttem, hogy mivel ez a dal nemmegy ki tegnap este ót a a fejemből, így ez marad. Na meg szerintem azt könnyebb lett volna kitalálni. Meg mert szeretem az akkusztikus gitárt... *plusz segítség*
Meglepően hamar írok, mi? Most azért is, mert unatkozom, meg mert csak. Hétvége. Végre. Csak három nap volt, mégis annyira kínszenvedés, és annyi borzalmas dolgot tudtam meg a jövőre nézve, hogy még most se tettem túl magam rajta igazán. Igen, egy lusta disznó vagyok, de mégis kiábrándít, hogy a tavalyhoz képest mennyivel másabb ez az év, mennyit változtathat egy idióta igazgatóváltás.
Először is nem lesz érettségi szünetem. Hogy pontosítsunk: eleinte csak annyi lett volna, hogy hétfő-kedd-szerdán kirándulni mentünk volna valahova. Az még oké is, legyen, akkor se kell bent szenvednünk... de végül is kedves igazgatótanács úgy döntött, mennyivel "viccesebb" lenne, hétfőn délután egyre, kedd-szerdán pedig délre behívni a diákságot, így megtartani az első 4 órát, így hétfőn fél ötkor távozhassak, kedden-szerdán pedig fél négykor (vagy később...). Bár jövőre még viccesebb lesz: írhatunk próbaérettségit. Hát nem tudom, valahogy nagyon-nagyon nem vonz a dolog. Na meg, ez az előérettségizékkől jó nagy kicseszés, mert kötelező bejönniük délutánonként, hacsak nem szednek valahonnan igazolást.
A másik dolog a filmfesztivál napjai. Eddig mindig is úgy volt, hogy az iskolát két turnusba osztották be: volt aki délelőttre, a másik délutánra volt beosztva, amúgy meg tanítás mentes nap volt. Annak előtte az volt a gond, ha délutánra osztottak, mert akkot fuccs a délutánnak, mert a délelőttöt inkább átaludja az ember. Most mi a gond? Az lett az igazgatósák remek ötlete, hogy délelőtt tanítás, normálisan 2-ig, utána rögtön terelik át a diákságot a helyszínre, ahol az előadások vannak, ahol aztán ötig szórakoznunk kell. Minimum. Nos, fent áll a nagy kérdés: hogy tanulj másnapra, hm? A válasz egyyzerű: sehogy.
Persze itthon is vannak gondok, hogyne lennének. Mert nem tölthetek úgy itthon egy hétvégét, hogy ne vesszek össze szüleimmel. Tegnap apámnak sikerült remekül logikáznia. Épp azt mesétem, hogy Mistuko patkánya kinyírta két hörcsögét. Apa ebből mire következtet? Hogy én is haza akarok hozni egyet. Szerintem, ha haza akarnék hozni, lenne annyi agyam, hogy nem mesélek az esetről nekik. Meg vannak itt más, nagyobb bajok is, de nem részletezem. A lényeg, hogy családi életem se felhőtlen, és hiába mondtam azt még annak idején Mitsukonak, hogy nem sok okom van, hogy elköltözzek otthonról, sajnos néha kiderül, hogy mégis több van, mint kellene.

Azt terveztem, hogy írok még, de már nincs kedvem. Ez van. Mára ennyi is elég. Pápá.